Valószínüleg az év legjobban várt filmjét kukkantottam meg tegnap este és ha egy szóban akarnám összefoglalni, azt mondanám, élmény volt. Ha kettőben, akkor nagy élmény volt. Ha háromban, akkor kurva nagy élmény volt. És ez így mehetne egészen sokáig. A bökkenő, (ha…

Egy meglehetősen banális kijelentés következik. Az 1 Pater Sparrow filmje. Tudjuk ezt a plakátról, cikkekből. Amiért mégis megengedem magamnak ezt a mondatot, az a felismerés, hogy nem sok olyan mozit láttam, és főleg magyar gyártmányút, amiben ennyire érezhető egy adott alkotó…

 Nos lement még két rész, s lényegileg semmi nem változott, mondhatni, amit az előzőekben leírtam az most is helytálló. Legalábbis nem tartalmaz akkora ökörségeket, melyeket ne ismételhetnék meg most még egyszer. De ehelyett koncentráljunk az új két részre, melyben…

Nem igazán lehet már tudni, hogy valójában Woody Allen filmjei, aranyköpései, botrányos magánélete, esetleg zenéje (bár ezt igazán kétlem, de el is nézem a mesternek) miatt szerepel-e jelen pillanatban a közéletben. Mondjuk rögtön hozzátehetjük, hogy ezt a hármast (na jó…

 John Maybury neve nem sokat mondott nekem tegnapig, de lehet azóta meg nem akarom, hogy többet mondjon. Mert végül is nem rossz film ez A fiók, de nem is jó, hogy szubjektív értékítéletemet ily finoman fogalmazzam meg. Mondhatni – kissé talán erőteljesebben – hogy az…

Amolyan filmes napló ez. Amilyenek régen többször is szerepeltek posztként. Sokukról volt szó a rádióban. Aki nem hallgatta, (szégyellje magát) illetve, aki még akar olvasni a Pandorum zsenialitásáról olvassák bátran. Első a Jennifer's body. Az örökbecsű Juno hegesztőinek…

 Két rész után persze nehéz, de talán már ennyiből kikerekedni látszik, hogy ez a sorozat nem az a sorozat, hisz a közös körvonalak is annyira elmosódnak, hogy nehéz felismerni őket. No persze nem a föld nagyvárosai felett az eget picit túlzásba vitten díszítő repülő…

A Pandorum az év legszarabb filmje (ha nem játszanak az Asylum kategóriás, és a magyar közönségfilmek). Ez így persze kicsit túlzás, de hé, egész figyelemfelkeltő kezdő mondat volt, nemde? Ennek persze már a nagy számok törvénye alapján is be kellett következnie. Ez a sci-fiben…

 1978-ban indul el egy maroknyi túlélővel először a Battlestar Galactica, hogy hosszú útján a Cylonok elől menekülve egy távoli ködös célt tűzzön ki maga elé, mely esetleg új otthonul szolgálhat a nukleáris holokauszt túlélői számára. 2003-ban Ronald D. Moore kezei…

 Jonathan Mostow nem aprózta el. A legnagyobba akart belehúzni, s a mostanában jól futó képregény adaptációs hullámba némi sci-fi színt csempészni, de a Barbi és Ken babák közül előbukkanó végtelen sterilitás, s némi 'mi az ember?' régen túl puffogtatott frázison nem…

Karyn Kusama rendezőnő (következő projektje a hamarosan érkező, Megan Fox-os Jennifer's Body) sci-fije maga a megtestesült átlagosság. Na jó, talán egy kicsivel több, de a rengeteg lehúzás és vérbe oltás után még így is kellemes meglepetésnek bizonyult.Az ezredforduló után nem…

Kezdem azzal, hogy üdv mindenkinek, madcows vagyok, először blogolok itt. Első bejegyzésem témájának meg a zseniális Christopher Nolan első filmjét tárom elétek, ami egy rövidfilm, címe Doodlebug, alig három perces, de ez a három perc nem akármilyen. Nolannél már itt látszott a…

 Neill Blomkamp filmje némi történelem leckével indít, s ezzel rögtön egy furcsa dokumentumfilmes közegbe csöppennünk, mely teljes mértékben meghatározza a további játékidőt. A kibontakozó cselekmény az idő múlásával egyre magasabb fokozatokra kapcsol, s így egyre…

Érdekes kérdésnek tűnik, hogy a legelső „sci-fi” mozgóképen, azaz Méliès Utazás a holdján keresztül meg lehet e ragadni magát a műfajt, hiszen első ránézésre úgy tűnik, hogy e rövidfilm melyet Verne ide vonatkozó regénye ihletett, felvonultat minden olyan…