A filmmel ellentétben ez a bejegyzés nem lesz hosszú. Justin Chadwick rendezői munkásságát Shakespeare művekkel kezdte, majd sorozatokat dirigált, leginkább a BBC-n futókat. Legnemesebb munkájának a Bleak House című, 15 részes minisorozat tekinthető (ebből kilencet rendezett), több díjra is jelölték. Első nagyobb volumenű munkássága idén került elénk, A másik Boleyn lány képében, mely Philippa Gregory írónő, Tudor szériájának első darabja (a hatból). Nos, a rendezéssel nem volt gond, Chadwick már másik két írott mű filmrevitelébe is belekezdhet (Birdsong, Jamaica Inn).

A történetet nagyon röviden feltudnám festeni, meg is teszem. A középpontban egy testvérpár, Anna (Natalie Portman) és Mária (Scarlett Johansson) áll, mindketten VIII. Henrik (Eric Bana) kegyeiért versengenek. Míg a szülők Annát szeretnék a király oldalán látni, addig őfelsége Mria mellett dönt kezdetben. És ennyi bőven elég. A sztori akár érdekes(az) izgalmas is lehetne, de rettentő unalmasra, kissé vontatottra sikeredett kivitelezni, bár nem tudom mit lehetett volna kihozni a középkori Angliából ami nem Robin Hood, de vehették volna feszesebbre is a tempót. Ennek ellenére ha átrágjuk magunk a stáblistáig, nyugtázhatjuk, hogy jó film. A történet orrba-szájba van csavarintva, az időben is úgy ugrunk kilenc hónapokat többször is, hogy közbe látszólag semmi nem történik, de ezek felett mégis átnézünk. Talán a küllemi megvalósítások miatt, vagy épp a színészeknek köszönhetően. Mert külsőre tényleg pofás. A kosztümök, a tájak, (volt egy tengerparton lovaglós jelenet, na az eszméletlen szép) mind helyén van. Ja, mielőtt elfelejtem, egy valami nagyon nem tetszett... Nem tudom mi volt a módi, nem sűrűn jártam a 16. századi Angliában, de a filmból az jött le, hogy ez bizony az érdekházasságok, a háttérből irányító szülők és a nimfománia kora volt. Mer' ebben a palotában mindenki kúrni akart mindenkivel! Nem is meglepő, hogy nő írta. Na, ez idegesített... és a zenéből is visszavehettek volna, na meg a játékidőből.

Natalie Portman abszolút kellemes meglepetés volt, ezt az ellenszenves, áruló ribancot meggyőzően hozta. Reméljük később is kisül valami jó a színésznőből. Eric Bana nem dühönghetett, hogy Hulk helyett be kell érnie Henrikkel, elég egyhangú is volt a játéka. Scarlett Johansson pedig érzésem szerint háttérbe szorult ezalkalommal, persze ez érdemeiből nem von le semmit, ott volt ő is a szeren, nem csak külsőleg. Feltűnik még Jim Sturgess is pár perce, mint Boleyn apuka. Akik csípik a kosztümös, lassú, romantikus drámákat (tehát, minden negyven feletti nő) nyugodtan vágjanak bele... én nem csípem. tulajdonképpen csak Scarlett miatt érdekelt a film. Jóindulattal 10/5.5