A máltai sólyom (The Maltese Falcon, 1941)

John Huston első filmje, A máltai sólyom döntő befolyással bírt különösen a '40-es évek, de a későbbi idők film noirjaira is (a stílust szerintem a Gyilkos vagyok vitte tökélyre).

A szövevényes és fordulatokban gazdag bűntörténet egy drágakövekkel díszített arany sólyom körül bonyolódik, erre hajtanak műgyűjtők, kalandorok és magándetektívek. A filmben természetesen meghatározó szerepe van a végzet asszonyának, aki a háttérből irányítja az eseményeket, de az alkotás szíve-lelke Humphrey Bogart alakítása, Sam Spade karakterét mintha csak ráöntötték volna. Magabiztos, mindig tudja, hogy mi legyen a következő lépése és gyilkos humora van. Könnyesre nevettem magamat azokon  az oltásokon, amiket szegény Elisha Cook Jr. (Gyilkosság) kapott tőle, pedig talán a humor áll ellen legnehezebben az idő vasfogának. Meg kell említenünk még a nagyszerű Peter Lorre-t, aki egészen különös akcentussal, és hihetetlenül tenyérbemászóan formálja meg Joel Cairo-t. 

Megtekintése mindenki számára javallott, elképesztően stílusos, füstös, hangulatos darab. 10/10.

A Sierra Madre kincse (The Treasure of Sierra Madre, 1948)

Konkrétan az arany, tágabb értelemben a gazdagság, a pénz vagy bárminemű vagyon személyiségformáló hatásáról szól Huston fajsúlyos western-drámája. A koldulással tengetett mindennapok teljes kilátástalansága elől menekülve (a film párhuzamba állítható a Félelem bérével) két fiatalabb férfi összeáll egy tapasztalt aranyásóval, hogy együtt lépjenek rá a meggazdagodás ösvényére.

Az öreg persze már az indulás előtt figyelmezteti őket, hogy mennyire veszélyes jószágok is a kis sárga rögöcskék. De hát fiatalság bolondság, lehurrogják, hogy ők igenis meg fognak állni egy bizonyos összegnél. Aztán persze nem nagyon...

A film Fred C. Dobbs (Bogart) jellembéli önmagából kifordulásának és őrületének látlelete. Valószínűleg az arany rontja meg végleg, de már korábban is felfedezhetőek nála a kapzsiság jelei. Fred a negatív, unszimpatikus figura, aki Bogart hiteles alakítása során fokozatosan jut el a "csak még egy kicsit többet"-ből a "minden is kevés"-ig. Társa (Tim Holt) nagyjából az ő ellentétének feleltethető meg, a legnagyobb kísértés közepette is képes megőrizni józanságát. Az öreget alakító Walter Huston vidám játéka külön színfoltja a filmnek. Hibaként egyedül az utolsó 10 percet tudnám felróni, a befejezés szerintem jócskán elvesz az alkotás éléből.

Izgalmas történet, nagyszerű színészek tolmácsolásában. Simán 10/8.5.