Mostanában több helyről is csupa pozitívumot hallottam erről az alkotásról, összefoglalva az a három szószerkezet hangzott el a legtöbbször, hogy kultfilm, látni kell, és eszméletlenül szórakoztató az egész. Megnéztem, és a helyzet egyáltalán nem ilyen egyértelmű.
A sztori röviden annyi lenne, hogy some bad girls wanna have fun. Három go-go táncos csaj járja Amerika sztrádáit villámgyors verdákkal száguldozva, gyorsulást, szexet és erőszakot hajszolva. De minek is kéne ide bonyolultabb cselekmény? A lányok gyönyörűek (khmm khmm, erről majd bővebben később), a nyitójelenet pedig egy érdekes hangulatú, non-stop menetet vetít előre. Ja, hogy az első percek feelingjének és kíméletlenségének folytatására az utolsó fél óráig várnunk kell? Hoppá.
A film ugyanis érthetetlen módon visszakapcsol kettesbe, és így is andalog jó 50 percig. Ugyanazt a hibát láthatjuk, mint amit Tarantino követett el a Halálbiztos esetében. Duma, duma, egy-két jó poén, duma, duma, öreg kripli meg akarja szexuálni a kiscsajt (kit érdekel???), duma, duma, duma a semmiről. Az egyedüli ok, amiért nézhető marad a mű, azok a csajok (ezért is tartom valószínűnek, hogy a nagy átlagot tekintve lányok számára ez a cucc nem működőképes, kb. mint a 300, mondjuk az más okból kifolyólag). Mert szépséges-szexi eye-candy mind a három. Tessék? Hogy négyen vannak? Ja, igen. Lőjetek le, de Tura Satana nekem abszolút nem bejövős. Elsőre azt hittem, hogy valami rosszul sminkelt férfi imitátor is képbe került valahogy. Attól, hogy neki vannak a legnagyobb mellei, még bőven a vonzósági-lista legvégén kullog. A szöszi csajnak sokkal jobb az alakja, Haji az egzotikus-erotikus akcentussal beszélő fekete gyönyörűség a legnagyobb favorit számomra a négyesből, a naivka kislányból meg nem véletlenül lett Playboy nyuszi.
Na de ne is foglalkozzunk ezzel a történetbeli előrehaladást és mindennemű akciót nélkülöző periódussal, mert a végső harminc perc nagyon durván pörög. A feszültség hirtelen az egekbe szökik, először az öregember tolószékes menekülésénél, majd a csúcsra is ér az IQ betyár izomkolusszus és a sportkocsi párviadalakor. Ez a jelenet ragadja meg, és adja vissza talán legjobban a film valódi mivoltát, sűrítve tartalmazza az egész mű hitvallását és lényegét. A bunyók is a girlpower jegyében zajlanak, és hát olyanok, amilyenek. Nem is akarok igazán belekötni itt a filmbe, hiszen mégiscsak egy '65-ös trashfilmet néznénk, vagy mi.
Majdnem kimaradt: a zene szerintem fantasztikus, tökéletesen illik a képekhez, dallamtapadáshoz vezetett.
Szóval. Ha csak az utolsó harmadot nézném, akkor egy jó 8-as, 9-es pontszámű üdítően szórakoztató retro élmény lenne, de hát ott vannak az unalom mázsás terhet jelentő percei is. Így "csak" 10/6.5. De aki még nem látta, annak azért mindenképpen ajánlom, hiszen egy kultstátuszú hivatkozási pontról van szó.