Hát végülis bemerték mutatni. Én is megpróbálom bemutatni, hogy miért az egyik legszarabb, legfeleslegesebb film a Kis Vuk amit valaha láttam. A Pathfinder (az oldal eddigi negatív csúcstartója) ehhez képest korszakalkotó remekmű.
Nézzük először is a két szálon futó, majd bravúrosan egybeforró történetet. Egy cirkusz alkalmazásában álló simabőrűek (nevük Jobbfék és Balfék. OMG) kisebb hajtóvadászattal egybekötött mészárlást végeznek az erdőben. Kis Vuk családját megölik, egyedül apja, Vuk marad életben, de ő is fogságba esik. A másik szálon egy mozgássérült, természetbarát kisfiú életébe nyerhetünk betekintést. Alex hamarosan nyomozni kezd az erdőből relytéjesen eltűnő állatok ügyében és végül a cirkusznál egy félelmetes éjszakán összeérnek a szálak, a kirakós minden eleme a helyére kerül és eljön a végső összecsapás. Bahh.
Pár szót az animáció minőségéről. A neten ugye sárba lett tiporva, szét lett alázva és több fikázást kapott mint Uri Geller és az Ország Szemöldöke összesen. Nos erre a film már az első képkockákkal bőven rászolgál. Komolyan mondom tíz percig sírva röhögős élmény. Utána hihetetlen módon a szemed még ehhez a trágyához is képes hozzáidomulni. Persze lesznek technikai bravúrok később is, de azok már meg sem közelítik az első sokkot. Ami a még meglepőbb viszont, az az, hogy nem ettől értékelhetetlenül szar ez a produkció. A grafika csak hal a tortán (milyen kis humoros vagyok, persze közel sem annyira, mint kappan hangú kisrókánk).
A filmet ugyanis a vicckategóriás sztori, a nevetséges párbeszédek és a szereplők önmaguknak félpercenként ellentmondó cselekedetei, döntései teszik a sírba. Ezeken már nem lehet nevetni, sokkal inkább az ezt most így hogy? kérdés jön a nyelvünkre, persze amikor megtudunk szólalni a döbbenetes baromságokat tapasztalva. Nem is tudom, hogy mi a legszánalmasabb, legirritálóbb dolog az alkotásban. Talán a bullet time erőltetése? Vagy a Gangsta Zolee által megszólaltatott Kárkár rapbetétei, amik még a többi fos dal közül is kiemelkednek? Nehéz kérdés, de nálam más a győztes. Valami ami abszolút nem pénzkérdés, legalábbis nem fajsúlyos a költségvetést nézve.
A normális forgatókönyvről van szó. A szereplők úgy változtatják véleményüket, ahogy a szél fúj, motivációkat kár keresni és olyan logikai bukfencek során hajtanak át lassítás nélkül hőseink, hogy az már szinte fizikailag fáj. Igen, Alex maga James Bond miniben az éjjellátónak kinéző testnedvek után kutató szemüvegével és a kis lakatvágó lézer bizbaszával. Ezek miért kellenek? Szerelme, Carmella pedig lazán összedob egy protézist. De hát melyik tizenegynéhány éves kamasz nem? A nevek stimmelnek, a magyar puszta közepén levő cirkuszban csak harmadik a magyar nyelv a német és az angol mögött a nézők megszólítását tekintve, tehát irány a nemzetközi piac. Bahh.
Ha lenne gyerekem és rajtam múlna, ezt a szemetet soha az életben nem látná. Egyszerűen káros a kicsikre nézve. Persze direktbe betolják a ne vezess részegen reklámfilmet szinte, meg a testvériség, minden állat a barátunk dumát. De. Mindeközben Carmella lazán tépi a virágokat a többszörösen kihangsúlyozott természetvédelmi területen, a kígyó felfalja a csontota kutyák elől és a szülők teljesen impotensek. A rókáknál csakúgy, mint az embereknél. Vukot egyszerűen le se szarja a fia, Alex orvos apukája pedig arra képtelen rávenni a fiát, hogy elvégezze a napi pár perc létfontosságú gyógytornát, ami ahhoz az aprósághoz lenne szükséges, hogy újra tudjon járni. Ja és persze az ellen is tehetetlen, hogy a kis zseni ne egész nap az erdőben rallizzon. Mindehhez pedig nagyobb pedofilnak néz ki Doki nevű hősünk, mint Michael Jackson.
Siralmas, szánalmas, szégyen és gyalázat. Ezek a szavak mind csak körülírni tudják ezt a 80 percnyi borzalmat, mert erre igazából nem lehet jelzőket találni. Gondolkodtam, hogy jöjjenek e a negatív számok az értékelés számszerűsítésénél. Aztán úgy döntöttem, hogy egy kövér duplanulla is megteszi talán. 10/0.0. Ez már külön kategória.