Ritkán írunk mi sorozatról, dehát be kell valljam, hogy sokkal több időt töltök sorozatnézéssel, mint filmezéssel. Most, hogy beindult a szezon vagy 15 sorozatot követek hetente, úgyhogy várható lesz még pár post tőlem ebben a témában. S mi másról írhatnék, mint az egyik kedvenc sorozatomról, a 2004-es azonos című film alapján készült Friday Night Lights-ról.

A sorozatról annyit kell tudni, hogy ahogy a cím is sugallja, az egyik fő téma az amerikai foci. Egy kis texasi városban vagyunk, ahol az embereknek az egyik legfontosabb dolog ez a sport, s a csapat. Sokaknak ez jelenti az egyetlen kitörési lehetőséget a szürke átlagemberek sokaságából. Az első évadban tehát megismerhettük a csapatot, az új edzőt, s annak családját. Meg kell mondjam, ez az első évad az egyik kedvenc tévés évadom ever. Hihetetlen hangulattal rendelkezik ez a sorozatot, remek karakterekkel, s bár végülis tinisorozat (nem szeretem ezt a jelzőt), és pár szokásos klisé is feltűnik, de olyan módon sikerült tálalniuk, hogy a végeredmény remek. Aztán jött a második évad, amely sajnos közel sem lett az igazi. Felvett egy olyan irányt, ami addig nem jellemezte a sorozatot, s az olyan dolgok, amiket az első évadban mosolyogva néztem el, itt kiverték a biztosítékot. Aztán akadt még egy olyan történetszál, ami egyszerűen hülyeség volt. Szerencsére az évad végére nagyjából összeszedte magát a sorozat, de a második felvonást egy gyenge közepesre értékelném.

Elérkeztünk tehát a harmadik évadig, ami pár napja debütált. Vigyázat, spoileresen írok szezonpremierről. A történet jóval a második évad vége után veszi fel a fonalat, már az új szezon is lassan megkezdődik. Utalásokból könnyen kisakkozhatjuk, hogy mi történt ez idő alatt: a csapat Smash nélkül kudarcot vallott, Tami, az edző felesége lett az iskola új igazgatója, Lyla és Riggins újból összejöttek, Smash elvesztette az ösztöndíját, meg még pár apróság. Nekem nagyjából tetszettek ahogy a dolgok alakultak, bár a Tim-Lyla párost hagyhatnák már a fenébe. Sőt, ha ennyi nem lenne elég, kaptunk két új karaktert is, egy új, roppant tehetséges QB-t, és az apját. Szerintem ők is rendben vannak, sok potenciált látok bennük. Összességében több, mint rendben volt ez a rész, ha pontoznom kéne egy erős nyolcast is kapna, de sorozatrészeket nem osztályozok. Visszatért az első évados hangulat, sőt, az FNL lányok még mindig szépek (lásd a bónusz képet). Csak így tovább.