Szerencsés embernek tarthatom magam, hiszen az országból valószínűleg a legelsők között láthattam Blu-Ray lemezről Ridley Scott 1982-es alkotásának (elvileg) végső változatát. Egy átlag film esetében nem térnék ki a minőségre, de ezt a csodát mindenki próbálja meg ilyen formátumban (vagy egy 1080p ripben) megszerezni, még ha egy nexus hatos másolatot is kell az eléréséhez nyugdíjazni, mert megéri.
It's too bad she won't live! But then again, who does?
Maga az alapszituáció (mint ahogyan szerintem a film is) a legtöbbünk számára ismert, így csak röviden vázolom a sztorit: 2019-ben járunk. A világ legnagyobb robotgyártó cégének új bolygók felderítésére, és kolonizálására használt emberszabású szuperrobotjai öntudatra ébredtek, és fellázadtak. Mivel a cég előre felismerte eme dolog veszélyét, ezért úgy programozta a nexus hatosokat, hogy négy év után megsemmisítsék magukat. A megvilágosodott egyedeknek természetesen hosszabb távú céljaik lennének a Galaxisban, így hazaugranak Los Angelesbe, hogy megtalálják, és rávegyék a feltalálójukat: törölje ki az élettartam-korlátozásukat. Persze ez a kis hazaút cseppet sem békés, a nexusok mindenkit eltesznek láb alól, aki csak egy kicsit is nem tetszik nekik. Az ő garázdálkodásuk megállítására hivatott főhősünk (Harrison Ford), aki egy speciálisan kiképzett fejvadász csoport (blade runnerek) visszavonult, de erre az utolsó balhéra visszatérő tagja. Igazából nem annyira vészes a sztori, mint amilyennek hangzik. Persze mai szemmel nézve erősen átlagos, és sajnos a legtöbb karakter nem igazán ad teret brillírozásra a szereplőknek, de a film kúlság faktora ezeket a korral járó hiányosságokat mind elfeledtetni. Emberek: ez egy Cyberpunk film 1982-ből!
I need ya, Decks. This is a bad one, the worst yet. I need the old blade runner, I need your magic.
A final cut a film negyedik újravágását / felújítását takarja, és valóban látszik is, hogy Scott-ék apai anyait beleadtak az örök kedvencük renoválásába. A történet koránt sem tűnik annyira vontatottnak, mint az általam pár éve újra nézett eredeti, és a vizuális világ is jelentős pozitív változásokon ment keresztül. A készítők nem csupán a képminőségen javítottak, de az effektek szinte teljes tárházát is lecserélték, valamint eltűntettek a nosztalgikus helyett ma már talán egy kicsit nevetségesnek ható dolgokat is, mint például az űrhajókat tartó drótokat. A zenét továbbra is a csodálatos Vangelis szolgáltatja, bár több kritikus is megjegyezte, hogy a pár éve feltűnő Burial (személyes kedvencem egyébként) nevezetű dubstep producer zenéje lett volna a legtökéletesebb választás a felújított képi világhoz. Csak támogatni tudom a felvetést, de valószínűleg a hetven fölött járó Scott bácsit nehéz lenne meggyőzni arról, hogy "ez mekkora jó cucc" (no majd az ötödik kiadásra) :).
Gosh, you've... really got some nice toys here.
Style over substance film. Elég valószínűnek tartom, hogy a legelső. Persze rá tudja tenni magát az ember a sztorira is (és sokan sok mindent bele is magyaráznak), de Scott 2019-es Los Angelesét szinte lehetetlen überelni. Ilyen szintű látványtervezést, atmoszférát manapság nagyon ritkán látni, és ha valaki csinál is az már digitál, meg CGI, meg anyám kínja. Itt minden poros, mocskos, szürke, és valódi.
"More human than human" is our motto.
A pontozáson nem kellett sokat gondolkoznom. Ez a film húsz-harminc évvel meghaladja a saját korát. Olyan alkotásokkal kell egy lapon említenünk, mint a Ghost in the Shell, és az Akira. Egyértelmű a 10/10.
friss, 2007-es final cut trailer, Clint Mansell zenéjével (kötelező) ->
