"Sometimes I remember it one way, sometimes another... if I'm going to have a past, I prefer it to be multiple choice!"
Kiveszem a jussom a blog atmoszféráját körülölelő betmen-lázból én is, így a végére (igaz, még egy gotham knight-tal adós vagyok). Valójában sorstársaim alant, már mindent összefoglaltak, én csak vehemens bólogatással tudnék érdemben hozzájárulni, az ott lévő sorok között rejlő igazsághoz. Mert tény, hogy Nolan és keze alatt munkálkodó brigád zsenialitása nem csupán villantott, egyenesen vakított, ezzel sárba tiporva elődjét, amely nem kis feladat, így érdemelve ki jogosan, az év filmje titulust (eddig). Sajnálatos tény (és egyben a merketing szempontját tekintve sem elhanyagolható), hogy Heath Ledger utolsó befejezett alakítását láthatja a nagyérdemű. A korai fanyalgók, kik rajta kerestek fogásokat valószínűleg látva produkcióját, mostanra mind elhallgattak, hisz Ledger az előzetesen őt ért kritikákat szembeköpve, eggyé vált Jokerrel, beírva magát a filmtörténelem nagykönyvébe és nem csak a halott iránti tisztelet kinyilvánítása miatt lenne érdemes szobrokkal díjazni, hanem, mert valóban rászolgált. Azt nem mondom, hogy a világ legjobb filmje, de Ledger játékára nyugodtan mondom, hogy a világ (egyik) legjobbja.
Ki is az a Joker egyébként? A DC legnagyobb bajkeverője, Batman nemezise, kinek alakja annyira kultikus, mint magáé a bőregéré, de, hogy valójában ki ő... azt nem tudni. Valódi neve ismeretlen, a képregényekben is sokféle eredettörténettel találkozhattunk, de konkrét háttere ködbe burkolódzik. Múltjáról tálalt hazugságok őt magát is összezavarják, már ő sem tudja mi valós és mi fikció (post eleji idézet). Az első, Joker identitását fejtegtő sztori, a Detective Comics 168. számában jelent meg, 1954-ben. Ott, egy Red Hood név alatt futó tolvaj volt, hétköznapi állásban egy tudós, ki a cégét szerette volna meglopni, miután az munkanélkülivé tette. A Batmannel való konfrontáció során, egy kemikáliákkal töltött tartályba zuhant, ahonnan kikerülése után, már a jól ismert külső jegyeket hordozta magán.
A leginkább elfogadott, a The Killing Joke-ban látható magyarázat, nagyban hasonlít az iméntihez. Ugyanúgy a vegyszeres gyárban egy munkás, ki kilép, hogy stand-up komikus lehessen, ám a közönség előtt csúnyán leég. Hogy elbírja tartani terhes feleségét, Jeannie-t, alvilági munkákat vállal. Két bűnüzőnek segít betörni, korábbi munkahelyére, ám hamarosan megtudja a rendőrségtől, hogy felesége és meg nem született gyermeke meghaltak egy baleset során. Visszalépne, de a betörők ragaszkodnak hozzá, hogy tartsa meg a szavát (és Joker szavahihető, ahogy a TDK-ban is mondja). A biztonságiakba botlanak, a későbbi Joker két társa, áldozatul is esik. Szökés közben Batmanbe fut, majd ijedtében hátrálni kezd, egy vegyszeres tartályba zuhan, Ez nem az ő napja, bele is őrül, így esélyt adva Joker megszületésének.
A "Pushback" (Batman: Gotham Knights 50-55) sztori, az előző verzióhoz tesz hozzá még egy lapáttal, melyben láthatjuk, egy szemtanú által (ki a későbbi Riddler/Rébusz), hogy Joker családját a betörők bandája végezte ki. Itt, a baleset előtt, Jack néven fut kedvenc bohócunk. A "Case Study" nevezetű szériában, már kissé eltérő történetet olvashatunk. Itt Joker egy szadista gengszter, ki a gothami tápláléklánc csúcsáig tör utat, irányítva egy erőteljes maffia csoportot. Mondhatni unaloműzésből megteremti Red Hood alteregóját, míg nem találkozik Batmannel, minek végén elcsúful, így kívánva vendettát a repülőkutya után. A Batman Confidental (7-12) lapjain a következővel szembesülhetünk. E történetben szintén Jackként emlegetík héroszunkat, ki megunva munkáját Batman megszállottjává válik. Hogy felkeltse a sith sötét lovag érdeklődését, betör egy műzeumba, közben súlyos sérülést okozva Lorna Shorenak, kivel Bruce Wayne randizgatott, így a bedühödött betmen egy bataranggal összekócolja Jack mosolyát, majd a maffia elé veti, kiket már párszor csőbehúzott Joker. Kapva az alkalmon a rosszfiúk egy elhagyatott vegyiüzemben kínozták, míg nem a kocka fordultával Jack megölt közülük párat, de belezuhant egy üres tartályba. A lövöldözés következményeként, néhány felette lévő tartályon is lyukat ütöttek a golyók, innentől pedig sejthető a sztori végkimenetele (ha mégsem, akkor: ... born of dö dzsóker). Számlájára rengeteg minden írható, a denevérfamiliának is sokszor tört borsot az orra alá, társat is szerzett Harley Quinn személyében, bandát is alapított, szóval nem csak malmozott tétlen napjain.
Joker, a Marvel karakteréhez, Deadpoolhoz hasonlóan, képes áttörni a negyedik falat (vagyis, kiszól a nézőknek/olvasóknak, tudja, hogy képregényben van). Egy határtalanul intelligens őrült, beteges humorral megáldva. Áldozatait nem válogatja, számuk kétezer környékén lehet. Többször került már bíróság elé, de mentális problémáinak hála, vagyis, mert őrült, soha nem ítélték bűnösnek. sokat tanyázik az Arkham elmegyógyintézetben, ahonnan elmondása szerint, bármikor megszökhetne, csak addig marad, míg jó mókának tartja azt (volt rá példa, hogy önszántából ment be). Batmannek és neki, rengeteg alkalma lett volna, hogy végezzenek a másikkal, de Batman nem akar azzá válni, ami a bohóc, Joker pedig barátként tekinti ellenfelét, így soha nem végeznek egymással. Egyszer a Madárijesztő elárulta, kiváncsiságból a gázt használta, mi előhozza az ember legbelsőbb félelmét (Batmannél, ugye a denevérek). Azonban a szer, Joker ellen nem hatásos... fearless.
A Jack Nicholson féle bohóc keletkezése hűen adja vissza, a Joker születését boncolgató sztorikat, amikből ki tudja mi igaz (talán csak Bob Kane, Bill Finger, Neil Adams vagy Dennis O'Neil egyike). És, hogy Nolan mennyire tartotta magát a fenti sorokhoz? Ha azt mondom, semennyire, nem esek túlzásokba. Nem csak Batmant, Jokert is újraértelmezte. És akkor, ki is ez, a modern, huszonegyedik század Jokere?
Nos, annyiban hű maradt a gárda a képregényhez, hogy fogalmunk sincs, bár Joker szájából hallhatunk a múltjára vonatkozó eseményeket, de többféle tálalásban, ember legyen a talpán, ki eldönti melyik igaz. Más, legalábbis, ami a történetét illeti, hisz azért, Joker személyisége, őt övező misztikuma, az újkori füzeteket tükrözik. De, hogy honnan jött, ki ő, mit akar, az nem derül ki. És ez így van rendjén. Hisz mi is Joker? Szimbólum. A két lábon járó gonosz, kit nem vezényel fontosabb motiváció, mint az átlagembert az ókor óta, a szórakozás. Ehhez egy szabályok nélküli világ megteremtése szügségleltetik, a káosz véghezvitele, melyben egy statutum mégis akad. Az erősebb kutya baszik, a gyengébb feladja. Joker elakarja érni, hogy kibújjon az emberből az igazi énje, hogy eltemesse az álszentséget, valódi arcát mutassa (mint Harvey Dent), így rájöhetünk, hogy nem is az ő személye abnormális, hisz ő azt mutatja ami, kendőzetlenül. Ha motiváltnak nem is, morálisnak is kevésbé, de eredendően gonosznak sem nevezhető, itt nem ő a negatív karakter, hanem maga a város. Egyfajta megváltó, ki nem gondolkodik feleslegesen, hanem cselekszik, és egyben igen éles társadalomkritikus, erkölcsi tanokat vet fel, kérdéseket intéz felénk, a nagy bölcsességek és szájbarágások elhangzása után, teljesen érthető megcsömörlött léte. Hisz a fontos dolgokat, tipikusan a "rossz" fiúktól tudjuk meg.
Mindez Ledger tálalásában eszméletlenül jól fest. Látszik, hogy a srác rengeteg időt és erőt ölt bele, hogy ne csak egy megreformált Joker legyen, hanem A Joker. És nyugodt szívvel állítom, hogy munkája kifizetődött. A mimikája, a hangjával való játék, minden gesztusa és rezzenése brilliáns és félelmetes, miközben képes megnevettetni, így terelve vállára a filmet, amit végülis ő visz el. Na, korántsem ő a főszereplő, sőt, a vártnál kevesebbet van színen, utána Eckhart Kétarca, kiről a remek felvezetés után, Nolan, mintha megfeledkezett volna és Bale Batmanje, kit szintén jól alapoztak meg, de a végére dramaturgiai szempontból csalódás, csak fél lábbal kocognak. Ami persze nem jelenti azt, hogy gyengén játszanának, sőt. Csak itt Joker a prímás. Nem, korántsem főszereplő, csupán minden körülötte forog és függ (és az előzetes félemek illetve vágyak ellenére, nem egy Joker:Begins-t kapunk). Morgan Freeman és Michail Cane hozza, amit mindenki elvárt tőlük, Gary Oldman úgyszintén. Maggie Gyllenhaal személyével csak egyetlen gondom volt, ha ránéztem, nehezeh tudtam elfogadni, hogy Bruce Wayne ezt a nőt akarja mindenáron. Még Cillian Murphyt is visszarángatták, felakasztva ezzel a Madárijesztő valódi mivoltát. Nolan ezúttal békénhagyta az idővonalat, a több szálon futó sztorival operált okosan, a maga hideg hangulatával, mely itt-ott igencsak keszekuszára sikeredett a rengeteg csavarral, de a végeredmény így is tettszetős a jól megkomponált akciók, illetve dialógusok, valamint a felejthetetlen zene miatt. Kérdés, Joker nélkül... mit érne a film? Azt hiszem, erre szükségtelen válaszolni.
A post eleji poszter ellenére ez egy jokercentrikus írás lett, -de ennél jóval többet is megérdemelne- épp ezért olvassátok el VVega és Ben írását is mindenképp. Meg aztán az alant, magukat munkatársnak nevező galád mocskok ellopták a Jokeres plakátokat. Kapjátok be, innen üzenem. Szinte hibátlan alkotás, melyet vétek lenne szimpla akció-, avagy képregényfilmnek nevezni. Több annál. Filmművészeti ékkő. Na, de most aztán popócsontot karcoltam, annyire benyaltam, de nincs mit tenni, el kell ismerni, remek Film. Már csak egy dolog aggaszt. Úgy érzem, képtelenek lesznek túl szárnyalni ezt egy harmadik résszel, Kétarc és Ledger halálával, kifújtak a nagyobb kaliberű betellenségek. Hisz ott van még Rébusz, de ő, jellemének hála, nem sokban különbözne Jokertől, Macskanő egyedül nem elég, Pingvint Nolan kizárta, Méregcsókra az igaz, mint Macskanőre, Harley Quinn Joker nélkül semmi és más, a realisztikus betmenfilmekbe nem passzol. Mindenesetre ez egy 10/9.5 És, ha már VVega bűntörténeti drámákat alkot, akkor én előjövök egy lélektani-bűntörténeti-drámával :)
Ja, és még valami - kattints és nevess. Persze csak ha láttad a múvit.
