Pár mostanában látott alkotásról vetek képernyőre egy-két mondatot, csak így ömlesztve, mert a címben is megemlített tulajdonságom túlságosan is elhatalmasodott felettem mostanában. De véleményemet mindenképpen szeretném közkinccsé tenni. Vitaindítónak vagy kommentkeltetőnek remélem azért jó lesz.
M, egy város keresi a gyilkost (M)
Fritz Lang 1931-ben készült remekműve messze megelőzi korát mind a témaválasztás és felépítés terén, valamint rengeteg klisével gazdagítja a filmművészet nagy tankönyvét. A történet egy kisgyerekeket áldozatául választó sorozatgyilkosról szól és noha a kornak köszönhetően semmiféle durvulás sincs, mégis olyan feszült pillanatokat tartalmaz a film, amire sokan ma is büszkék lehetnének. Csak sejtet és sugall, közben pedig égnek áll a szőr a hátunkon. Persze a XXI. század embere számára is abszolút élvezetes jelenetek között néha '31-es tempóra lassul az alkotás, de ez könnyedén megbocsátható.
A gyilkost zseniálisan alakító, Peter Lorre pedig külön említést érdemel. A színész ugyanis Löwenstein László néven született 1904-ben Rózsahegyen (ma Szlovákia). Szerepelt a Casablanca-ban és Hitchcock-kal is dolgozott Londonban. Az M-ben nyújtott produkciója meg sokáig nem megy majd ki a fejünkből. Az az arc és az a monológ... 10/8.5
Hatodik érzék (The Sixth Sense)
Nem kellett volna újra megnéznem. Annó 12 évesen láttam egyszer és pár nappal ezelőttig utoljára a Shyamalan-t köztudatba berobbantó és egy trendet elindító alkotást, ami akkor hatalmas para volt, ha jól emlékszem egyike volt az első horroros /thrilleres kikacsintásaimnak. Nem is aludtam az éjjel :)
De most újranézve hangosan csörömpölve tört darabokra az emlékek tükre. Szinte feszültségmentes, jelenetről jelenetre csalódást keltő film pergett a szemeim előtt. Az alapötlet persze nagyon nagy, Haley Joel Osment varázsol a szomorú szemű kisfiú szerepében, a később direktorunk védjegyévé és egyben nemezisévé váló csavar elsőre mindent vitt. A hangulat azért ma is működött többé kevésbé, a nosztalgia miatt pedig felülpontozom az aktuális élményt és kiosztok egy 10/8.5-et.
Mindenképpen, talán (Definitely, Maybe)
Túlértékelés rulez on da hájeszt levöl. A Mindenképpen, talán egy közepesnél éppen hogy jobb, néha fájóan unalmassá váló romantikus vígjáték. Mondjuk a vígjáték besorolás indokolatlanabb már szinte nem is lehetne, a filmben ugyanis khm khm a legfinomabban szólva is nem igazán vannak poénok. Az alapötlet akkora How I Met Your Mother nyúlás, mint ide Irak, a filmet még nyakon öntik egy kis Forrest Gump-os ízzel, a nagggyon érdekes vajon ki az anyám? és vajon ki főhősünk szívszerelme? dolgokat meg lelövik pár perc alatt az elején. De legalább benne van Rachel Weisz és Kevin Klein!
Egyszer azért nézhető, csajoknak biztos jobban bejövős cucc, 10/5.5.
Borat....(látjátok, ilyen lusta vagyok, nem írom ki ezt a hosszú címet:)
Hát ez egy elmebaj ez a film, de szerencsére legtöbbször jó értelemben. Néha ide-oda dőltem a röhögéstől, máskor annyira nem ültek a poénok. Sacha Baron Cohen zseniálisat játszik, a film pedig rendesen kifigurázza az amcsikat. A Borat... néha már-már undorító, de szórakozattó film. Másodjára azért már nem hiszem, hogy ugyanilyen jól működne. 10/7.
A Hihetetlen család (The Incredibles)
Irdatlan (haha) nagy móka a film! Remekül felépített, felnőttes problémákat is boncolgató, érthető és megérthető motivációk által mozgatott, jellemfejlődést is tartalmazó fantasztikusan szórakoztató alkotás á la Pixar. Ezek a srácok tényleg nem tudnak hibázni. A film okos, vicces, látványos. És végre, végre valahára a szuperhősök nem idióta 70-es IQ szinten használják a képességeiket egy mozgóképen, hanem nagyon kreatívan és rugalmasan (hihi). Még valami eszembe jutott a film alatt, mégpedig az, hogy az ember milyen könnyen felejt és milyen könnyedén befolyásolható. A Wall-E-re gondolok, ami kapcsán mindenki olyan szavakkal dobálózik, hogy a legjobb animációs film ami valaha készült és hasonlók. És akkor mi a Toy Story, kérdem én? De ne is menjünk ilyen messzire, hiszen itt van nekünk az épp taglat alkotás is. Igen, a Hihetetlen család szerintem jobb, mint a Wall-E. Nem sokkal, de jobb. Csak tegyétek fel magatoknak a kérdést, hogy melyiket néznétek meg szívesebben ötödszörre? Én egyértelműen Irdatlanékat. 10/9.