Hitchcock sorozat, kilencedik rész. Remélem, hogy a Marnie-t már látta valaki. A film '64-es, a főszereplő Sean Connery és Tippi Hedren, aki a Madarakból lehet ismerős. Hát akkor lássuk!

Marnie (Tippi Hedren) egy csinos fiatal nő, aki szereti meglopni főnökeit. Könnyen megy neki a dolog és egyszerűbb, na meg fáradtság mentesebb módja ez a pénszerzésnek, mint mondjuk nyolc órákat lehúzni egy futószalag mellett. Nem is lenne semmi gond, de Marnie rossz lóra tesz. Mark Rutland (Connery) cégéhez szegődik titkárnőnek, a férfi vállalata azonban épp a nő előző áldozatának egyik legfontosabb exkluzív ügyfele és így Mark már látta őt és emlékszik is rá. Ahelyett, hogy riasztaná a rendőrséget, Mark belemegy a játékba, majd belészeret és megpróbál segíteni rajta.

A Marnie szintén a közepesebb Hitchcock darabok közé tartozik. A film egyetlen feszültségforrása Marnie vörös színtől való félelme és az emögött az alkotás kezdetétől fogva sejtetett és végig fenntartott titok. Ami, valljuk be '64-ben azért nagyot üthetett, ma már kevésbé, főleg úgy, hogy számomra nem teljesen egyértelmű, hogy szereplőink helyesen és igazságosan, törvényesen cselekedtek-e a múltban. Igazából e olcsó fogás nélkül a film szinte életképtelen lenne és ez elég szomorú egy ekkora rendező zsenitől. Egy kicsit így is unatkozni fogunk. Szerintem.

A film egyetlen nagy pozitívuma Sean Connery játéka. Az első 007-es ügynököt is megformáló színész laza, cinikus humorú figurája uralja a vásznat és nagyon hiányzik, amikor épp nincs a színen. Tippi Hedren alakítására talán az erősen hullámzó a legjobb kifejezés. Amikor Marnie indulatos és magabiztos, akkor Hedren felnő Connery-hez. A film többi részében, főleg a hattyú halála típusú, többször visszatérő jeleneteknél azonban nevetséges és siralmas amit nyújt. Sajnos. A mellékszereplők közül talán a Markba reménytelenül szerelmes Lil-t megformáló Diane Baker-t lehet kiemelni, karaktere hiteles és pont elégséges mértékben unszimpatikus.

Mark és Marnie románca elég eseménytelenül és lassan bontakozik ki, bár van pár élvezetes közös jelenetük. Connery játéka viszont egy élmény. Azonban az említett sötét titkon kívül semmi okunk sem lesz izgulni, újranézésre pedig gondolni sem fogunk. Ez is egy 10/6-os.

Hitchcock örök.