Animációs film. Annó igazi ritkaság volt, ma már egymást hátán tolonganak, ember legyen talpán ki követni tudja, hogy most ki-kivel-mikor. Az én személyes kedvencem a Toy Story (harmadik rész 2010-ben állítólag) a Pixar gondozásában. Azóta nem kötött le komolyabban egy cgi mozi sem. A Shrek első része még elment (2013-ra tervezik az ötödiket, ohmygod), a halas meg autós meg mittudomén milyen hülyeségeken totál bealudtam. Ugyanaz a helyzet, mint a horror filmeknél. Mennyiség > minőség. A Kung Fu Panda a Dreamworks műhelyéből került ki, kik legutóbb a Mézengúzt pakolták elénk, kár volt. Pandát nagyon várták, én nem igazán, de kapott egy esélyt...

Po, a nagy kövér panda, minden este kung fu harcos álmában, hol a gonoszok százaival száll szembe a híres Furious Five oldalán (kik 9t tagból, öt technikából állnak - Kígyó, Tigris, Daru, Sáska, Majom). Ám a valóságban Po, nudliárus apjával, aki bármily meglepő egy kacsa, ez a biológiának igencsak ellentmond, de amilyen hiperaktív a fater, én nem csodálkoznék. Fenn a hegyen, távol a falutól Oogway mesternek egy látomása támad, miben kiszabadul fogságából a gonosz hóleopárd, Tai Lung. Nincs más választás, meg kell találni a Sárkány Harcost, ki megküzdhet Tai Lunggal. Meg is hirdetik a rendezvényt, Po is eljut nagy nehezen, sőt mi több, Oogway mester ő benne látja a nagy harcost. A kiképzés megkezdődik, de az élet nem fenékig tejfel. Po elképesztően ügyetlen és szerencsétlen, de nincs mit tenni...

Már megint a beszélő állatok. Na de ezen tegyük túl magunkat, mert a Kung Fu Panda meglepően jó szórakozás. Sejthető, hogy a harcművészeti filmek kismillió kliséjéből dolgozik, így a történetet tekintve nulla eredetiséget kapunk, de a poénok ütnek. És ez a lényeg. Igaz, hogy sokszor csak a szokásos, karakterből fakadó bénasággal kívánja elérni a hatást, de a sok csetlés-botlás mellett, azért akadnak hangosan nevetős párbeszédek is. Egyébként a történetvezetéssel komoly gond nincs, ha a töltelék szereplőket nem vesszük annak, na meg, hogy a végjáték az előzményekhez képest kissé kurta lett. A Dreamworksnél fantasztikus munkát végeztek animáció terén, egyszerűen lefolyik a kép elénk, annyira szép. A környezet, a karakterek, mind-mind übereli a mostanában látott gyökérségeket és a két dimenziós jelenetek is profik lettek (kis samurai jack feelingje volt). Ez a kidolgozottság is hozzájárult ahhoz, hogy megszeressük nagyra nőtt medvénket, kivel én eleinte nem szimpatizáltam. A megvalósítás módjának köszönhetően a harcok igencsak irrealisztikusak lettek, de annál látványosabbak, azt meg kell jegyezni, hogy harcok terén is vannak innen-onnan kölcsön vett elemek... Az a helyzet, hogy többet nem nagyon tudok mondani, elég rövidre vágtam. Én nagyon jól tettem, hogy bepróbáltam, a Toy Story óta a legszebb és az első animációs film, amit még újra fogok nézni. Ha a Wall-E is beáll majd a sorba harmadiknak, az maga lesz a kánaán. Pandáék mindenesetre elértek egy 10/7-et.