A Vad Banda jelenti az első találkozásomat Sam Peckinpah életművével. És meg kell mondanom, hogy negyed óra után meg lettem véve kilóra.

A film a vadnyugat utolsó lélegzetvételeinek idején, de lehet, hogy már a halál beállta után pár perccel játszódik. Egy kiöregedő bűnbanda történetét követjük végig egy félre sikerült bankrablással kezdődőleg, utolsó nagy bulijukon át egészen a végső harcukig. Mexikóban belefolynak a nép, és az őket nyomorgató kiskirályok csatározásába, miközben  egy, az egyik volt taguk által vezetett fejvadász csoport van a nyomukban. És mindeközben  morális fejlődésen mennek keresztül, vagy csak egyszerűen megérzik arcukon az őket körülvevő világon végigsöprő változás megállíthatatlan fuvallatát, hogy a vadnyugat megváltoztathatatlanul elkorcsosult, teljesen embertelenné és erkölcstelenné vált. Olyannyira, hogy ezek a világ életükben gyilkolásból és rablásból élő vén banditák hősökké válhatnak, és végül mennybe mehetnek.

Én még sohasem láttam ennyire erőszakosnak, mocskosnak és egyben meghaladottnak a klasszikus vadnyugatot, mint most Peckinpah-nél. A lövöldözések brutálisak és véresek, rendezőnk remek ütemérzékkel rendkívül hatásosan használja a lassításokat, a film legelején és fináléjában igazi erőszak operákat létrehozva.
A színészek eggyé válnak figuráikkal, tehát ilyen szempontból sincs okunk panaszra. Érdekes, hogy mennyit tudtak nevetni a karakterek, pedig nem sok nevetni valójuk volt, és mégis, pár emberibb pillanat is elég volt ehhez.

Kedvenc jelenetem a fináléhoz vezető út, ahogy a banda megmaradt tagjai mindenféle összebeszélés nélkül is egyre gondolnak, és egyként cselekednek. Utoljára táraznak be fegyvereikbe, és egy végső, reménytelen harcba indulnak mindazért amit szerettek  és tiszteltek a vadnyugatban, kiállva és lándzsát törve azon elvek mellett, amik szerint életüket élték. Hiszen ami körölöttük történik, az az őrület és kegyetlenség már nekik is sok. Felejthetetlen, és szemembe könnyeket csaló képsorok, ahogy egy letűnt kor öreg harcosai végigvonulnak a nyomorban tartott mexikói falucskán, majd végül puskaporos-vérgőzös köntösbe burkolva mutatnak példát, és küldenek üzenetet az elkövetkező koroknak.

Emésztgettem, átgondoltam, újranéztem jeleneteket és végül kiigazítottam a pontszámot. Ez bizony egy hibátlan mestermű, az egyik legjobb western, amit valaha láttam. Kötelező néznivaló. 10/10.