George A. Romero. Neve nem csenghet ismeretlenül. A horroratya már tucat filmet rendezett, legismertebb művei az "..of the Dead" sorozat tagjai. Még 1968-ban teremtette meg a zombi filmek kultuszát, a Night of the Living Deaddel, melyet amellett, hogy volt szerencsém látni és tetszett is, nem kicsi siker övezte. Annó, 114ezer dollárból hozta össze, az évek alatt 30 millió zöldhasú képében térült meg. Nem is értem miért nem csinált már egy Kis Vukot. A következő zombis produktumára kerek 10 évet kellett várni, ám addig sem volt rest, rendezett 6 filmet, de a Dawn of the Dead (500 ezerből készült, 55 milliót termelt mára) sikeréhez egyik sem ért fel. Hét év telt el, majd jött a Day of the Dead, már nagyobb költségvetésből. Nem kevesebb, mint 20 év után, 2005-ben elkészólt a Land of the Dead. Már nem volt az igazi, de még mindig Romero. 2008-ban, pedig az írás tárgyát képző, Diary of the Dead-del rukkolt elő. Az évek során, minden filmjét újrafeldolgozta, vagy folytatást gyártott hozzá (vagy a remakenek csinált folytatást) valamelyik rendező a sok közül, de egyik sem sült el túl jól.

A történet elején, kapunk egy kis felvezetést, az egyik főszereplőtől, Debrától, ki elmeséli, hogyan készült a film, mi az igazság valójában és, hogy ők hogyan élték túl (bár ez nem derül ki). Majd láthatunk egy tévés felvételt, hol egyik pillanatról a másikra életre kelnek a halottak és falatozni kezdenek. Eközben egy erdőben, egy csapat fiatal diák és tanáruk múmiás filmet forgatnak, majd meghallják a rádióban, hogy elszabadult a káosz. Egyelőre senki nem tudja, hogy ez most átverés vagy komoly, így a legjobb lesz ha maguk járnak a dolgok után. Jason elhatározza, hogy végig filmreveszi az eseményeket, hátha tud majd segíteni, no meg azért is, mert látják, hogy a média már ferdíti a valóságot.

Ahogy azt a rendező úrtól megszokhattuk nincs lacafaca, egyből a közepébe csöppenünk, nem kell itt magyarázkodás, felvezetés, hisz a káoszban kit érdekel mi miért van? Ha párhuzamot kéne állítani, akkor a Cloverfieldet említeném, csak vegyük ki az első húsz percet belőle. Mellesleg ott sokkal reálisabb, közelibb, érezhetőbb a zűrzavar a szereplők idióta tettei ellenére. Persze itt is a menekülés helyett inkább haza akarnak menni... de ki tudja én mit tennék. A sztoriban nincs megállás, nincs üresjárat, haladunk és haladunk. Itt-ott kapunk más bevágott jeleneteket, mialatt a csaj narrátorkodik, de ez nem ront az összképen. Kerek történetet, magyarázatokat itt ne várjunk, hisz nézzük és egyszercsak bumm! vége..ez kicsit csalódást okozott. Romero, filmjeiben fellelhető az éles társadalomkritika és ez most sincs másként. Sok újjal nem tudott szembesíteni, hisz ilyen a világ (milyen? nézd meg a filmet :) ), megkaptuk ezt már párszor. Ha már így szóba került a Cloverfield, itt is kamerá(ko)n keresztül kisérhetjük a történéseket. Mégsem hasonlítanám a cloverhez, vagy az Idegleléshez, hisz itt abszolút nem tűnik fel a shakycam.

A szereplőkről nem tudok sok jót mondani. Azt nem mondom, hogy a zombik lejátszák őket a színről, de nem sok a különbség. Az látszott, hogy nem sok tehetségük van és erőltetett, ám bár lehet, hogy ez volt a cél, hisz ezekkel a szörnyekkel, meg a kegyetlenül szájbarágott, sablonos mondatokkal, 70-es évekbeli B-múvit idéz, szerencsére minőségibb fajtából ('A' kategóriás B múvi, mint a Grindhouse? majdnem). Sajnálatos módon nem is hullanak elég gyorsan a karakterek, ha már nem tudjuk őket megszeretni, pusztuljanak hát. Bár Michelle Morgan a szívemhez nőt, de nem a jelleme, vagy az alakítása miatt... A zombik külseje olyan amilyennek lennie kell. Van itt szétlőtt fejű, savmarta, állkapocs hiányos, de akad Kiszel Tündét idéző szemöldök rettenet is. Ijesztő nem, de vicces volt a sok kis bicebóca. Ami már nem jó...de nem csak ez miatt, hanem úgy összességében nem lehet komolyan venni a filmet. Mintha önmaga paródiája lenne (az Amish, paraszt csávó... hát az már kritikán aluli volt), persze nem egy Haláli Hullák Hajnala, de sokszor néztem, hogy ezt most komolyan gondolták? Ebből adódóan nem fogunk beszarásig reszketni, egyszer-kétszer felkapjuk a fejünk, de az is csak a hanghatások miatt lesz. Szerencsére még így is jobb, mint a mostani remake próbálkozások és vannak benne jó jelenetek, de sokkal több potenciál volt benne. Legalábbis a trailer, poszter és az ötlet alapján, nem ezt vártam, valami komolyat. Z-filmnek remek, amúgy csak a bátrak nézzék. Jóindulattal megadtam a hatost, azt is csak a mondandó miatt. 10/6 És ha minden igaz, folytatása készül (lehet, csak 10 év múlva, de lesz).