Anno 1978.
A Michael Cimino rendezte Szarvasvadász a filmtörténelem legerősebb Vietnám-ot feldolgozó műve. Igen, szerintem jobb az Apokalipszis most!-nál is*.
A film három jóbarát, Michael (Robert De Niro), Nick (Christopher Walken) és Steven (John Savage) története. Vidáman, megelégedve élik életüket egy amerikai kisvárosban. Csakúgy, mint szinte az egész település, egy nehézipari üzemben dolgoznak, ha lejárt a munka mennek kocsmázni a haverokkal, a hétvégéket pedig gyakran a hegyekben töltik szarvasra vadászva. Akár idillinek is nevezhetnénk életüket, egészen addig, amíg meg nem kapják behívójukat a háborúba. Persze ekkor még nem aggódnak emiatt, tipikus a reakciójuk: szétlőjjük a sárgákat és jövünk is vissza.
Ahogy a csendes kocsmai zongoraszóból átváltunk a háborúba az valami zseniális és elemi erejű jelenet. Nincs kegyelem, azonnal megrázó képeket vágnak az arcunkba. A három barát hamarosan fogságba esik. A vietkongok pedig életre-halálra menő orosz rulettet játszatnak velük és a többi fogollyal. A fogságot látszólag Steven bírja a legrosszabbul, barátai nélkül ott is maradna. Végül sikerül megszökniük, de útjaik már Saigon-ban különválnak.
Michael és Steven hazatérnek, de külön-külön. Michael idegennek érzi magát a saját otthonában, minden és mindenki távolinak tűnik neki. Egyedül Linda-t (Meryl Streep) Steven pedig egy veterán kórházban lakik, nem is akar visszamenni feleségéhez. Amikor Michael nagy nehezen rátalál Steven-re (csak a felesége tudta, hogy hol van senki más), akkor ő valami olyat mutat neki, ami arra készteti Michael-t, hogy visszatérjen a napokon belül eleső Saigon-ba...
A film tökéletes látlelet a háború utáni amerikáról és arról, hogy a Vietnámot megjárt emberek mennyire távol kerültek a normalitástól, az élet megszokott rendjétől. Az áldozatok számát persze körülbelül pontosan tudjuk, a sebesültekét is. De vajon hányan lehettek azok, akik soha többé nem tudtak visszailleszkedni a saját életükbe? Akiket lelkileg örökre megnyomorítottak az átélt és tapasztalt szörnyűségek.
A szarvasvadász 5 Oscar-díjat nyert 1979-ben. Legjobb film, legjobb rendezés, legjobb hang, legjobb vágás és legjobb férfi mellékszereplő (Christopher Walken) kategóriákban. De jelölve volt De Niro a legjobb színész, Meryl Streep a legjobb női mellékszereplő, Zsigmond Vilmos a legjobb operatőr címre, valamint a film a legjobb eredeti forgatókönyv díjra.
Fantasztikus színészi játék, erős történet és gyönyörű fényképezés. Mindenki számára kötelező klasszikus. 10/9.
* ebből mondjuk csak a rendezői változatot láttam, de nekem nem jött be túlságosan
