Hirdetés

2010. szeptember

A hónap legjobban várt filmje:

Pancser Police (The Other Guys)

Friss kommentek

Naptár

május 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Címkék

10/0 (1) 10/0.0 (3) 10/0.5 (1) 10/1 (19) 10/1.5 (3) 10/10 (44) 10/2 (14) 10/2.5 (6) 10/3 (20) 10/3.5 (7) 10/4 (27) 10/4.5 (6) 10/5 (25) 10/5.5 (7) 10/6 (48) 10/6.5 (24) 10/7 (72) 10/7.5 (27) 10/8 (67) 10/8.5 (33) 10/9 (68) 10/9.5 (18) 100 kedvenc film (5) 100 pocsék film (5) 18as karika (1) 1979 (1) 1982 (3) 2002 (1) 2003 (2) 2004 (4) 2005 (9) 2006 (19) 2007 (56) 2008 (147) 2009 (89) 2010 (21) 70es évek (4) 80as évek (17) 9 (1) 9/10 (1) 90es évek (12) adaptáció (1) ajánló (11) ajánló/ (1) akció (119) animációs (31) anime (4) australian open (2) ázsia (7) az ev lemezei (1) bábfilm (1) belga (1) bergman (1) bűnügyi (5) butler (1) cannes (2) casting (2) cinepécs (1) coen (1) comingsoon (9) cyberpunk (1) dán (5) díjátadó (1) dínós (1) dokumentum (5) dráma (164) drogos (1) dvd kritika (1) elemzés (2) életrajzi (3) előzetes (19) énblog (4) erős idegzetűeknek (1) erotikus (1) etc (1) exploitation (1) fantasy (17) fasság (1) február (1) felhúzós (1) fesztivál (3) film (537) filmdzsungel (1) film noir (5) fincher (1) firth (1) foci (9) francia (12) friday night lights (4) friss (4) gagyi (3) gála (2) gépház (36) gilliam (1) guy (1) gyu (1) háborús (14) harcművész (8) harry potter (1) hayao miyazaki (1) hellókarácsony (1) hellokarácsony (2) himym (3) hírek (1) holmes (1) horror (118) hp (1) hps (1) ingyen (2) iszonyatjó (1) james bond (2) jean (1) kaland (24) karácsony (3) karrier (2) katasztrófa (5) kedvcsinalo (1) képregény (5) képregényfilm (23) klasszikus (3) klub (1) könyv (7) középszar (1) közvetítés (1) krimi (28) kritika (507) különvélemény (1) lehúzós (2) live (2) liveblog (1) magyar (12) magyarországon nem forgalmazott (1) májkülbéj (1) meg ne nézd (7) mese (1) mix (1) moore (1) moveast (1) moziba ne (1) moziünnep (2) mtv (1) muse (1) musical (6) napjaink (3) negyedik évad (1) nickelback (1) nolan (1) norvég (1) nosztalgia (1) oscar (3) park (1) peckinpah (4) polanski (1) poszt apokaliptikus (1) premier (1) radio (9) remake (7) reno (1) reznor (1) ritchie (1) road movie (3) robertdowneyjr (1) rob reiner (1) rodriguez (3) romantikus (55) romero (6) rövid (1) rövidfilm (6) sci fi (71) sorkin (1) sorozat (14) south park (6) spanyol (5) sport (9) svéd (1) szar (2) szatíra (2) szavazás (1) széria (1) szörnyfilm (6) tarantino (5) témázós (1) tenisz (3) tévé (12) thriller (72) tim burton (1) tom cruise (7) toplista (14) történelmi (3) trailer (5) trash (4) twitter (2) überszar (30) v (1) vámpír (7) vendégblogger (17) vendégposzt (1) video (1) videójáték (4) videoklip (15) vígjáték (110) wááá (1) western (18) woody allen (1) wuxia (1) zene (67) zen film (2) zombi (8) Sok címke

Mindenki számít!

NetworkedBlogs

Utazás a Holdra

2009.09.21. 07:22 - paulkemp

1 komment

Érdekes kérdésnek tűnik, hogy a legelső „sci-fi” mozgóképen, azaz Méliès Utazás a holdján keresztül meg lehet e ragadni magát a műfajt, hiszen első ránézésre úgy tűnik, hogy e rövidfilm melyet Verne ide vonatkozó regénye ihletett, felvonultat minden olyan jellemzőt, mely a tudományos-fantasztikum világát jellemzi. Közelebbi pillantásra sem csalódunk, hiszen a XX. század legelején készült celluloid termék könnyedén állja ki mind a körültekintően pásztázó tekintetet, mind az időt mely azóta eltelt.

Azért ne elégedjünk meg csupán e hangzatos kijelentésekkel, hiszen hiába tűnik mindez kézenfekvőnek, egy-egy szót vesztegessünk el, hogy az előttünk kibontakozó kristály tiszta kép részletei még jobban megvilágosodjanak. Kezdjünk el tehát beszélni arról, hogy ahogy az Utazás a hold körül, s az Utazás a holdra című regények, a film is a kor tudományos állásából, annak álmaiból, vágyaiból indul ki, s próbálja meg ezek alapján felvázolni egy lehetséges jövő (vagy számunkra már lehetséges múlt, s ezzel a sci-fi másik változatába, a „mi lett volna ha?” paradigmájába kerülünk) körvonalait.

A korból fakadóan tehát mára már kissé idejétmúlt technikai alapok jelennek meg, melyek inkább tűnnek mágiának, mint igazi tudománynak (gondoljunk csak a hatalmas vállalkozásra induló urak ruházatára, mely inkább idézi a Harry Potter oktatóit, mint a mai tudományos tanszékek professzorait). Az egészet valahogy belepi az a naiv gondolat, hogy az emberiség technikája (vagy esernyője) olyan erőt képvisel, mely egyedüli és szinte végtelen hatalommal ruházza fel a most már a csillagok közzé is kilépő embert.

Mindez így első hallásra az adott kor dokumentumának hat, mely magában tartalmazza a tudományos-fantasztikum legalapvetőbb kérdését: a „mi lenne ha?”-t. Mindezt viszont Méliès megfejeli azzal, hogy minden egyes trükköt és filmes praktikát bevet (vagy legalábbis a legtöbbjét), mely aztán az évtizedek alatt előkerül a filmkészítés mágiájaként egészen a digitális korszakig. Azaz számunkra is sci-fi-vé változhat a mozi, ebben az értelemben, hiszen talán sokkal megdöbbentőbb, hogy 1902-ben ilyen virtuozitással volt képes valaki bánni a tudomány egyik legújabb csodájával.

De hogy a történet meseszerű bája se sikkadjon el a hangzatos sorok között, egy pillanatra emlékezzünk meg arról is, hiszen a tudósok ágyúból való kilövése annak reményében, hogy egy új világ, egy új planéta első „turistái” lesznek, talán épp oly fontos a műfaj meghatározásához, mint az eddigiek. Ahogy már arról sokan értekeztek, itt is elsősorban a műfaji rokonságot kell kiemelni a westernnel, mely szerint mindkettőben csupán az emberi szabadság vágy és az ismeretlen felfedezésének izgalma játssza a központi szerepet. S akár a Star Trek hősei, kik minden egyes epizódban vagy filmben új ismeretlen világok felé veszik az utukat, vagy Leone Blondija, ki ismeretlen vidékekre lovagol be idegenként a kaland reményében (vagy inkább nevezzük ezt pénznek?) úgy már e letűnt kor kuruzsló tudósai is e végtelen tudásvágyat, illetve az ismeretlen felfedezésének vágyát óhajtják utazásukkal kielégíteni.

A mindenkori kor emberének pedig pont ezért lenyűgöző az emberi fantázia végtelen tárháza, mely egy „rögzített” pontból kiindulva megpróbálja elmesélni nekünk, talán kissé Nostredamusnak is tűnve, hogy milyen lesz a jövő, hová és hogyan jutunk el az emberiség kreálmányain. S ezt hol a tudomány oltárán felmutatott áldozatként (akár Kubrik, akár Clark), hol inkább fantasztikum felé hajlóan (akár Lynch, akár Herbert) de mindenképpen szórakoztatóan teszik meg bizonyos értelemben a Méliès (vagy Verne) által kijelölt úton.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://halfpecssquad.blog.hu/api/trackback/id/tr141396048

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

VVega · https://debugme.eu/ 2009.09.21. 21:42:17

Noha a film már volt, de paulkemp elemzése nagyon fasza lett. Aki nem látta nézze-olvassa, Mélies az isten!