Hirdetés

2010. szeptember

A hónap legjobban várt filmje:

Pancser Police (The Other Guys)

Friss kommentek

Naptár

június 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Címkék

10/0 (1) 10/0.0 (3) 10/0.5 (1) 10/1 (19) 10/1.5 (3) 10/10 (44) 10/2 (14) 10/2.5 (6) 10/3 (20) 10/3.5 (7) 10/4 (27) 10/4.5 (6) 10/5 (25) 10/5.5 (7) 10/6 (48) 10/6.5 (24) 10/7 (72) 10/7.5 (27) 10/8 (67) 10/8.5 (33) 10/9 (68) 10/9.5 (18) 100 kedvenc film (5) 100 pocsék film (5) 18as karika (1) 1979 (1) 1982 (3) 2002 (1) 2003 (2) 2004 (4) 2005 (9) 2006 (19) 2007 (56) 2008 (147) 2009 (89) 2010 (21) 70es évek (4) 80as évek (17) 9 (1) 9/10 (1) 90es évek (12) adaptáció (1) ajánló (11) ajánló/ (1) akció (119) animációs (31) anime (4) australian open (2) ázsia (7) az ev lemezei (1) bábfilm (1) belga (1) bergman (1) bűnügyi (5) butler (1) cannes (2) casting (2) cinepécs (1) coen (1) comingsoon (9) cyberpunk (1) dán (5) díjátadó (1) dínós (1) dokumentum (5) dráma (164) drogos (1) dvd kritika (1) elemzés (2) életrajzi (3) előzetes (19) énblog (4) erős idegzetűeknek (1) erotikus (1) etc (1) exploitation (1) fantasy (17) fasság (1) február (1) felhúzós (1) fesztivál (3) film (537) filmdzsungel (1) film noir (5) fincher (1) firth (1) foci (9) francia (12) friday night lights (4) friss (4) gagyi (3) gála (2) gépház (36) gilliam (1) guy (1) gyu (1) háborús (14) harcművész (8) harry potter (1) hayao miyazaki (1) hellókarácsony (1) hellokarácsony (2) himym (3) hírek (1) holmes (1) horror (118) hp (1) hps (1) ingyen (2) iszonyatjó (1) james bond (2) jean (1) kaland (24) karácsony (3) karrier (2) katasztrófa (5) kedvcsinalo (1) képregény (5) képregényfilm (23) klasszikus (3) klub (1) könyv (7) középszar (1) közvetítés (1) krimi (28) kritika (507) különvélemény (1) lehúzós (2) live (2) liveblog (1) magyar (12) magyarországon nem forgalmazott (1) májkülbéj (1) meg ne nézd (7) mese (1) mix (1) moore (1) moveast (1) moziba ne (1) moziünnep (2) mtv (1) muse (1) musical (6) napjaink (3) negyedik évad (1) nickelback (1) nolan (1) norvég (1) nosztalgia (1) oscar (3) park (1) peckinpah (4) polanski (1) poszt apokaliptikus (1) premier (1) radio (9) remake (7) reno (1) reznor (1) ritchie (1) road movie (3) robertdowneyjr (1) rob reiner (1) rodriguez (3) romantikus (55) romero (6) rövid (1) rövidfilm (6) sci fi (71) sorkin (1) sorozat (14) south park (6) spanyol (5) sport (9) svéd (1) szar (2) szatíra (2) szavazás (1) széria (1) szörnyfilm (6) tarantino (5) témázós (1) tenisz (3) tévé (12) thriller (72) tim burton (1) tom cruise (7) toplista (14) történelmi (3) trailer (5) trash (4) twitter (2) überszar (30) v (1) vámpír (7) vendégblogger (17) vendégposzt (1) video (1) videójáték (4) videoklip (15) vígjáték (110) wááá (1) western (18) woody allen (1) wuxia (1) zene (67) zen film (2) zombi (8) Sok címke

Mindenki számít!

NetworkedBlogs

A dicsőség ösvényei (Paths of Glory)

2008.06.28. 13:25 - VVega

1 komment

Kubrick-sorozat, második epizód. A múltkor egy bűnügyi suspenset tárgyaltunk ki, most pedig egy évet előre lépve (1957-ben járunk) egy háborús film van soron. A dicsőség ösvényei azonban korántsem egy szokványos háborús film.

A helyszín a Nyugati front, az évszám 1916. A lövészárkok és szögesdrótok vonalai megmerevedtek, idegtépő állóhaború folyik. A hadszíntér mocskos és vérgőzös bugyraitól megfelelő távolságban két tábornok találkozik egymással. A magasabb pozícióban lévő vagy jobb összekötöttségekkel rendelkező Broulard tábornok (Adolphe Menjou) finoman, burkoltan de a leghatározottabb módon utasítja Mireau tábornokot (George Macready), hogy foglalja el és az erősítés megérkeztéig tartsa is meg a németek közelben lévő bevehetetlennek tűnő erődjét, az Ant Hill-t. Mireau először ellenkezik, de a siker esetére beígért előléptetés, valamint a feladat visszautasításával járó, saját sorsára elég kellemetlen következmények sejtetése végülis meggyőzik. Az öngyilkos támadás közvetlen levezénylésével Dax ezredest (Kirk Douglas) bízzák meg.

A film háborús háborús filmnek indul, azaz úgy tűnik, hogy a konkrét harci eseményről, az Ant Hill elfoglalásáról fog szólni. A roham technikai kivitelezése és fényképezése egy percig sem hiteltelen vagy nevetséges még mai szemmel sem. Monumentális jelenet az egyszer biztos. Persze senki ne várjon a mai hasonló témájú filmekre jellemző naturalitást és az ezt megtestesítő vér és húscafat özönt, nem ilyen időket éltek még akkor. De igazából nem is a harcon lesz a hangsúly, az csak az alapot, az előfeltételt adja a rövidesen bekövetkező váltásnak, amivel a Dicsőség ösvényei sokkal több és időtállóbb lesz, mint például a 
Piszkos tizenkettő (bocs, ezt bele kellett írnom, mert nem értem a film körüli egységes ovációt, szerintem kegyetlenül unalmas) és társai. Míg a legtöbb háborús film csekély kivétellel csak saját korában volt élvezhető igazán, épp amiatt, mert a technikáról és trükkökről szólnak, addig Kubrick zseniálisan vezeti át művét háborús filmből izgalmas (had)bírósági thrillerré.

Innentől fogva pedig akár ma is forgathatták volna a filmet, aktualitásából egy cseppet sem vesztett a több mint fél évszázad alatt. A háborúk ma is ugyanolyan értelmetlenek és borzalmasak, mint akkoriban, az emberek szintén nem változnak, csak úgy, mint a hadsereg felépítése és az emiatt elkerülhetetlen seregben történő igazságtalanságok. A film fantasztikusan ragadja meg az alá-, fölérendeltségi viszonyban rejlő kiszolgáltatottságot és nyújt több, mint elegendő bizonyítékot arra, hogy egy katona halálához semmi szükség ellenséges golyókra vagy repeszekre. Megint csak elképesztően hatásos húzás és külön érdekesség, hogy a filmben egyetlen egy ellenséges katonát sem látunk. 

A színészek remekül teljesítenek, na persze mai szemmel nézve pár jelenet túljátszottnak tűnhet. a karakterek ábrázolása terén ugyanaz a helyzet, mint a Gyilkosságnál, hibátlan az összes, minden egyes szereplő külön egyéniség világos motivációkkal. Kirk Douglas-én kívül a jellemek statikusak, csak nála tapasztalható fejlődés és ő mondja ki a kulcsmondatokat is. Ebből a szempontból James Stewart Kötélbeli karakterével állítható párhuzamba, mint az egyetemes emberi értékek mellett teljes mellszélességgel kiálló személyiség.

Az egyik legjobb háborús film amit valaha láttam. Végig feszült, érdekes és izgalmas, a legnagyobb erénye azonban az időtlenség. Ez a film valószínűleg mégegyszer ötven év múlva is ennyire hatásos és szórakoztató lesz. Ha Kubrick ilyen szinten folytatja a különböző műfajokba tett kirándulásokat, akkor...hát nem is tudom. Valószínűleg nagyon gyorsan fogok kifogyni az őt éltető mondatokból. Erős 10/9.

 

Címkék: kritika film háborús

A bejegyzés trackback címe:

https://halfpecssquad.blog.hu/api/trackback/id/tr97543299

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tévésámán · http://transfesser.blog.hu/ 2008.06.28. 22:43:41

Szerintem, hangsúlyozom, hogy szerintem, a Piszkos tizenkettő azért jó, mert van benne humor is. Nem tökéletes, de szerintem szerethető, mert nem végig véresen komoly.