A posztot Olivérnek ajánlom, aki egyik felettébb érdekfeszítő termelésmenedzsment gyakorlati óránk során hozzám vágta a DVD-t, hogy nézzem meg, plusz esetleg írjak róla, mert a film jó anyag, ő sokat röhögött rajta.

Az biztos, hogy a Gyönyörű teremtményt túlzott eredetiséggel nem lehet vádolni. Mindent láthattunk már elégszer, talán az ismerős fordulatok tömény ösztrogénbe ágyazása, azaz a girl powaa ad egy kis egyedi színt a cuccnak. Ez az a fajta film amúgy, amit én nagyon szeretek. Egyszerű, hétköznapi emberek egy semmiségből kiindulva csöppennek események vérfolyamot maguk mögött hagyó láncolatába, majd innentől már nem egyszer pénz által motiválva még több gyilkosságig jutnak, mert kiszállni, na azt aztán nem lehet.

A sztoriról ennyi elég is lesz, hiszen ennél a műfajnál talán még inkább vétek elárulni bármit is. A kivitelezés nem rossz, tényleg van pár szakadva röhögős jelenet, bár ezek száma gondolom a mozizó társaság létszámával egyenes arányban nő. Szóval simán elszórakoztat, de hiányzik belőle az a plusz, ami ismertebbé tette volna az évek során, és ami ismertebbé tett sok más hasonló stílusú bűntörténetet. És ez a finálé felé haladva egyre szembetűnőbb. Össze van csapva a dolog rendesen, simán elnéztük volna a kicsit részletesebben és ötletesebben összebogozott, majd kibontott szálakat, de direktorunk inkább lezavarja a menetet röpke 86 perc alatt. Kár érte, mert úgy akár egy második megtekintés is kinézhetne.

Így viszont egyszeri móka, kicsit bűnös élvezet marad ez a vérben és poénokban, és igencsak szexi Rachel Weiszben azért hiányt nem szenvedő alkotás. 10/6.