Rövid leszek: a világ legrosszabb filmje. És nem, nem a közhelyesen "annyira rossz, hogy már jó" kategória, hanem valóban a legrosszabb. Ez kell Guantanamo-ba.
Najó, kifejtem, bár nehéz bármit is mondani, ezt látni kell, így szülve paradoxont, hisz nem ajánlom senkinek. Jason Friedberg és Aaron Seltzer fénysebességgel haladt azon a lejtőn lefelé, mit egy korábbi bejegyzésben már felfestettem. Megírták a Horrorra Akadva forgatókönyvét, ami egy korrekt film, idézhető dumákkal (fuss, ribanc, fuss!), tényleg vicces jelenetekkel. Kissé elkábultak maguktól, felcsaptak rendezőnek (és producernek, írni továbbra is ők írtak) lezavartak egy Csajozós filmet, egy Bazi Nagy Filmet és a Spárta a köbönt... mondanom sem kell, mindhárom esetben tragikus végeredménnyel, így hagyva szégyenfoltot nemcsak a paródiafilmek gusztustalanul megtépázott papiruszán, az emberiség történelmén is. Valaki buktassa már meg a srácokat, hisz ezek a filmek a kasszáknál viszonylag jól szerepeltek, a Katasztrófafilm is a büdzsé másfélszeresét termelte, mi a film minőségét tekintve... rengeteg.
Ha paródiafilm, akkor a történet szinte lényegtelen, ezt tudták is... Az alapot a Cloverfield szolgálja, hőseink egy buli folyamán kénytelenek menekülőre fogni, mert természeti katasztrófák sora árasztja el a várost. Közben a mostani valamint a tavalyi év nagy slágereivel is összefutnak, ki pár pillanat erejéig ugrik be (a képregényfilmek, Hancock, Chigurh a Nem Vénnek Való Vidékből, Indiana Jones, Hipervándor, Beowulf, Kung Fu Panda, ésatöbbi, rengeteg), de akad huzamosabb ideig jelenlévő szereplő is (Juno, Bűbáj, Alvin és a Mókusok, miegymás).
A nézőt nevetésre késztető próbálkozások egyszerűen borzalmasak, a legnagyobb hiba, hogy az összes jelenet mérföldekkel hosszabb a kelleténél, így, már rögtön az első 7 percben megutáljuk a mozit, hacsak nem tartunk viccesnek egy három percen át tartó böfögést, a 10.000 BC köntösében, egy Amy Winehouse imitátor előadásában. Vagy, mikor egy szereplő, haláltusája során háromszor kileheli lelkét, de az áramszünetek között újra és újra elkezd pofázni. Ilyenkor szereplőinken túl, mi is az égre tekintünk és az ottlévőket kérjük, hogy gyújtsák ránk a házat. Szóval szörnyű. És, a zenei betétekről nem is beszéltem, pedig arra sem kell sokat várni, kapunk High School Musicel-en való ércelődést (ami tök fölösleges, az maga egy vicc), de ugyanezek a tingli-tangli jelenetek miatt rühelljük az eredetit is. És ezek a muzsikás képek körülbelül harminc percet tesznek ki, mi egy 1:18-as hosszúságú filmnél, több, mint nevetséges. A poénok nem poénok, szánalmas erölködések, mit már az urak korábbi filmjeikben is elkövettek, de máshol is láttunk, jobban. Primitív, végtelenül amatőr, szánnivaló szar, miben aktoraink is roppant irritálóak (bár, a Bűbájos bitch, már annyira idegesített, hogy megkedveltem). Én nem akarok és nem is fogok jobban belemenni, kerüljétek, mint Kiszel Tünde az egyetemet. Vagy, mint Győzike Grécsyt, ha már ilyen vicces kedvemben vagyok... most mit nézel? A film a hibás.
10/1. Az is azér', mert volt egyetlen egy beszólás, min eleresztettem egy "höhö"-t (It's the guy, who ruined star wars). Végezetül egy kérés a becses olvasóhoz... küldj már el a picsába, mert képes voltam megnézni, elsőtől az utolsó percig.
