Wesley Snipes, az egyik favoritom, már jópár alapvetésnek vehető, abszolút élvezhető filmmel rukkolt elő, igaz nem ma. 2005 óta hétből hat filmje egyenesen dvd-n került kiadásra, az Art of War-ral is ezt kellett volna tenni, de két Penge közt nagyobb sikerrel számoltak (és hát, Snipes neve is emberesebb volt). Christian Duguaynak egyetlen rendezése volt akkoriban, mi említésre méltatott (előtte lévő hat filmje, erősen ignorálandó, egyébként még Brosnannel is dolgozott), amit az öregebb Sutherland neve fémjelzett (ez volt az Assignment - A sakál árnyéka, 97'-ből). Valódi B-rendező, a kisebb kvalitásúak sorából, jól bejáratott alapanyaggal, ami persze körülöleli A harc mesterét is.
Neil Shaw (Snipes) az ENSZ ügynöke, társaihoz hasonlóan hivatalosan nem is létezik. Amerika és Kína kereskedelmi szerződés aláírására készülnek, ám ez meghiúsulni látszik, ugyanis, egyik reggel vietnámi halottakkal teli konténert találnak a kikőtőben, minek hála, Kína mindenféle koholt indokokra hivatkozva vonakodik. Shaw és csapata megbízása, Wu nagykövet megfigyelése, mi nem tart sokáig, hiszen a célszemély merénylet áldozata lesz. Shaw a tettes után ered, minek végén a rendőrségbe botlik, kik őt gyanusítják. Shaw kénytelen rájönni, hogy egy nemzetközi összeesküvés közepébe csöppent, egyetlen módon tisztázhatja magát, ha felfedi a valódi gyilkosokat, de gondolkodni nincs idő, hisz nyomában az FBI és a triádok...
A harc mesterében minden megvan, ami remek, kiemelkedő akció-krimivé avanzsálhatta volna, könnyen hívhatnánk most a millenium éllovasának (ilyenkor fut be a nagybetűs de), DE olyan fatálisan banális hibákat követ el, minek köszönhetően, jó, ha az errtéell vasárnap délutáni programjába befér. Pedig tényleg adott minden; over-the-top főhős, elegendő akció, fordulatos történet és nem elhanyagolandó üzenet. Hol itt a gond? Merülhet fel a kérdés a filmet megtekintendő aspiránsok körében az utóbbiakat olvasván, de majd haladunk szépen, sorban...
A film minden elődjétől nyúl, ahonnan csak lehet, nem csak a sztoriban fellelhető klisékre kell itt gondolni, elég, ha megnézzük az akciójelenetek nagyrészét, a külcsíni kidolgozást, és még lehetne sorolni. A legnagyobb tévedése az, hogy a rengeteg csavar, minek jó része elég hamar kiszámítható, és látszólagos túlkomplikáltsága miatt, értelmét veszti, morálistul, mindenestül, mit a szájbarágós ideologista szösszenetei sem kompenzálnak, inkoherens jeleneteiről nem is beszélve. Túlon-túl többnek akar látszani, mint ami, és ez fájó, hisz igazán impozáns a kezdet, sőt, az egész első harmad szórakoztat, a maga kevés, ám szépen kivitelezett és izgalmas akciójával, a későbbiek folyamán inkább nyomozós vonulatot megcsapó arculatával, mi így, párhuzamba állítható Snipes korábbi filmjével, a Rising Sun-nal (Sean Connery oldalán). És bőven akadnak még jó pontjai. Például Pierre Gil operatőri munkája, ki remekül operált a színhatásokkal és egy-két furcsa beállítást leszámítva bravúros volt, mit olykor szörnyű vágásokkal és feleslegesen sok flashback-kel szabdaltak meg és a zene sem mindig filantróp. Nem tudom, hogy Snipes szokásához híven koordinálta-e a verekedéseket, mindenesetre azok is profin hatottak, persze nem volt eredeti, de jól lopott, a végső, már-már gunkatát idéző harc kifejezetten látványos volt, csak botrányosan gyenge lezárást alkalmazott. Még fontos (szerintem), hogy látszik a filmre költött 40 millió... Ami még bánt, hogy sokszor hivatkoznak az azonos című Sun Tzu műre a filmben, de teljesen alaptalanul, így nem csak a magyar, de az eredeti cím is csalóka.
Snipes esetében elfogult vagyok, így nem tudnám lehordani a sárgaföldig, de megnyugtató, hogy nem is kell, középszerűen játszott persze, de leheletnyivel a mérleg a pozitív oldal felé biccen. Marie Matikoval nincs komolyabb probléma, Anne Archer impulzívan túljátssza szerepét, Donald Sutherland-nek nincs nagy jelentősége most, Maury Chaykin teljesen átlagos volt, Cary-Hiroyuki Tagawa pedig a szokásos (Eredetileg egyébként Jet Li-t szánták a főszerepre). A harc mestere, mint fentebb mondottam vala, egy unalmas vasárnap délutánt megér elpazarolni...
The Art of War - A harc mestere (2000) - 10/5
