Már megin... ez a Shia gyerek a kegyetlenül közepes transzformersz óta, folyamatosan menti meg a világot. Persze, ha figyelembe vesszük, hogy a sasszem Spielberg produkció és a rendező pedig D.J. Caruso, meg sem lepődünk. Caruso negyedik filmjét várta a nép (én mondjuk nem) az ígéretes előzetesek után, de nagy hibát követtek el, többnek akar látszani, mint ami valójában... súlytalan, légnemű, akármi ez, nem fogunk mi rettegni a telefonoktól, hiába szerették volna a készítők. Egyébként, a címet hallva előszőr, azt hittem, hogy a shia valami szupergyerek, oszt' mindent meglát... (Hawkeye után szabadon)

Jerry, a teljesen átlagos és sablonos fiatalember (nyújorkban senkinek sincs pénze lakbérre és mindenhol öregember a főmufti? c'mon!) éli teljesen átlagos napjait, míg meg nem tudja, hogy a testvére, ki mellesleg katona, már nem e világon szolgál. A gyászt gyorsan feledteti a bankszámlájára tévedt raklapnyi zöldhasú, és a szobájában talált, egy új rambo filmre elegendő fegyver, robbanószer, satöbbi. De, hogy kitől, hogyan, miért kerültek ezek Jerry (Jerry! Jerry!) tulajdonába? Nincs idő filózni, mert az FBI már el is kapta hősünket, hiába szolt neki egy női hang a telefonon előtte, hogy húzzon a francba... De Jerry-t végül megszöktetik, majd kénytelen, egy másik nővel követni a telefonban lévő hang utasításait, ha életben akarnak maradni...

A Sasszem, egy mindenhonnan összelopkodott tákolmány, ami nem is lenne gond, ha az elcsent ötleteket jól dolgoznák fel, de nem. A recept egyszerű, falatnyi orwelli utópia, csipetnyi Közellenség, megszórva egy kevés Szökevénnyel, valamint, a legutóbbi Die Hard-ban is hasonlókat tapasztalhattunk (de akár az Én, a Robotot is említhetném). A sztorin és a karaktereken túl, jeleneteket is, szinte egy-az-egyben kópiáztak (daru a házba? pókember3 pl. a vonatos jelenet? az alagutas? c'mon!), de legalább találunk, jól megkomponált akciózásokat, a sok blődség mellett, amiből akad bőven, a logikátlan húzásokon és a racionalitás talaján elég ingatagul álló képsorokon túl. Így kapunk, egy jó, paranoid, akció-thriller helyett, egy teljesen buta, tipikus amcsi popkorn mozit, a gyengébbik fajtából, a feszültség teljes hiányával, már-már unalombafulladással, a kötelező, patriótanyállal. A kamera folyamatos rángatózásának visszavétele is a javát szolgálta volna a kész műnek, reméljük ezt, Dariusz Wolski (Karib-tenger kalózai trilógia, Holló. Sweeney Todd) sem direkt csinálta. A zene viszont kifejezetten jó, amit az igen termékeny Brian Tyler vezényelt (idén, pl a Ramboban hallhattuk).

Nem csípem a shia gyereket, de most, főleg az eddigi alakításaihoz viszonyítva, egész tűrhetően játszott, csak ne vigye túlzásba a komolykodó szerepeket. Michelle Monaghan meg... hát, minek kellett ő ide? A Kiss Kiss Bang Bang óta jó filmben még nem szerepelt. Sajnos. Billy Bob Thortont sem értem, de neki legalább jól állt a karaktere, nem egy Tommy Lee Jones persze. Rosario Dawsonnak hasonló szerepet többé ne! Köszönöm.  Kegyetlen idők járnak a mozikban mostanság, ezt se sasoljuk meg, várjunk aaa....hm, mire is? A végére még egy rossz hír, a méltán elismert, Y: The Last Man is D.J. Caruso kezében van... újabb gyenge képregényfeldolgozás? Nincs értelme még belemenni,  mindenesetre, ez 10/4