,,Al Pacino több mint huszonöt éve folytat mély és őszinte beszélgetéseket barátjával,az ismert újságíróval és bestseller-szerzővel, Lawrence Grobellel. Most első alkalommal jelennek meg a színész és az író között lezajlott beszélgetések, amelyek beavatják az olvasót korunk egyik legnépszerűbb és legzárkózottabb színészének életébe. Pacino kilencedmagával nőtt fel egy háromszobás bronxi lakásban. Erre az időszakra úgy emlékszik vissza, mint „egy New York-i Huckleberry Finn” gyerekkorára. A nagyszülei és az édesanyja felügyelete alatt, de a valóságban az „utcán nevelkedett ”Barátaival csavargott, ivott, balhézott. Már az iskolában kiderült, hogy igazi színész tehetség, meggyőző alakításokkal verte át tanárait. Ahhoz, hogy betudja fejezni az Előadó-művészképző Iskolát, minden munkát el kellett vállalnia: a kifutó fiútól kezdve volt eladó, ellenőr, újságárus stb. Iskolatársai a „Marlon” becenevet ragasztották rá Marlon Brando után. Pacinónak akkor még fogalma sem volt arról, hogy kicsoda is Marlon Brando. Amikor Charles Laughton, a híres színésztanár életében először látta a tizenkilenc éves Alt, amint egy bérkaszárnya lépcsőjén üldögélt, azt mondta neki: „Belőled nagy sztár lesz.” Ezzel vette kezdetét egy legendás, életre szóló barátság Pacino és Laughton között, amely évekig tartotta a lelket a fiatalabb színészben, amikor időnként azt sem tudta, mikor eszik legközelebb. Huszonhat évesen kapta az első, keresettel járó színészi megbízatását. Kevés olyan téma van, amelyet Grobel és Pacino nem érint. A színész beszámol arról az időszakról, amikor hajnalig jazzklubokban zongorázott, utána pedig egész nap a Madárijesztő forgatási helyszínén dolgozott; amikor az Oscar-díjkiosztó gálán úgy nyelte a nyugtatótablettákat, mint a cukrot; vagy amikor hirtelen ráébredt, hogy az élete csupán ivásból és munkából áll…” (forrás bookline)
Egy könyv, 25 év beszélgetés eredménye, több kazetta felvétele, füzet teleírása, jegyzetelések után, de megérkezett, Lawrence Grobellel : Al Pacino – Életem. Akik rajonganak a filmjeiért, de nem ismerik magát a színészt, esetleg puszta kíváncsiság motiválja őket, itt az esély. Egy őszinte beszélgetés korunk egyik legnagyobb legendájával 302 oldalon. Először, mikor kezembe vettem a könyvet, nem számítottam semmire. Láttam, 90%-ban kérdez, felelek sorokat tartalmaz a könyv, veszteni valóm nem volt, el akartam kezdeni, majd a végére jutni. Pont ma tettem le, és azt kell mondanom így a végén, megérte. Tudta valaki, hogy Al magát inkább színpadi-, mintsem filmszínésznek tartja? Milyen szerepeket nem vállalna el újból, ha tehetné… Miért tartja az Amerika fegyverben… című alkotást egy totális bukásnak, amiből 4 évig tartott neki a felépülés… Mekkora öröm érte gyerekei születésénél… Nem lövök le mindent, nem is tudnék, ezt látni, olvasni kell. Nagyon sok információ, évekre szedve. Ha a kezedben tartod és belelapozol, meglátod, miről beszélek. Vannak részek, amik ismétlődnek, de bizonyos kérdésekre a válasz néhol átalakul, nem minden olyan jelentőséget képvisel, mint mondjuk 10 évvel azelőtt. Egyet tanácsolnék mindenkinek, csak az olvassa, aki tényleg magára az emberre kíváncsi, nem, pedig egy olyan ember könyve lebeg a szeme előtt, mint Michael Corleone vagy Tony Montana. Nem azt fogja kapni, amit vár, számára értelmetlen párbeszédek sokaságát tartalmazza a kész dokumentáció. Aki kedvet kapott hozzá, nyugodtan vegye meg, veszíteni nem fog vele, maximum nyerni, egy emberről eddig nem sokat tudhattunk…ennyi, olvasd el. Ha pontozni kéne, akkor nálam 10/8.
