Filmrajongói szemmel nézve augusztus hetedike rohadtul messze van még, különösen akkor, ha arcunkat a box office eredmények vagy a külföldi kritikák felé fordítjuk. Így hát amíg várunk addig Ti feleveníthetitek velünk a korábbi denevéres produkciókat, én meg jól bepótolom őket. Azért nem a '89-es Batman-nel kezdünk, mert azt az egyet láttam és még egyszer nem vagyok hajlandó végig unatkozni. Gyorsan címszavakban róla tehát, hogy azért még is: unalmas, az akciójelenetek siralmasak, Keaton egy balfasz, Nicholson pedig túlértékelt. Na és akkor jöjjön a folytatás. 1992, Batman visszatér.
Te úúúristen, hát ez meg mi volt??? Én ekkora fostalicska ócskaságot még soha. Hát ez értékelhetetlen, kritikán aluli és ERRE nincsenek szavak. Ezt Tim Burton adta ki a kezéből??? Szóval Batman-nek (Michael Keaton) új ellenfele támad, a Pingvin (Danny DeVito), aki ráadásul szövetkezik Gotham egyik legaljasabb üzletemberével, Max Shreck-kel (Christopher Walken). Céljuk a város feletti hatalom megszerzése, na meg a bőregér likvidálása. Feltűnik a színen (bár ne tenné) Shreck titkárnője, Selina Kyle (Michelle Pfeiffer) is, akiből idővel nagyon csúnya cicus lesz (szó szerint).
Mivel a Pingvin a csatornákban él, ezért gyorsan és szellemesen megjegyezzük, hogy ez a produkció vetekszik a szennyvíz csatornák beltartalmának értékével. A film egy inkoherens, össze-vissza kapkodó, normális egésszé akár egy pillanatig is összeállni képtelen két óra hosszú kínzás vagy máshogy felfogva támadás a rekeszizmok ellen.
Az egy dolog, hogy a párbeszédeket úgy kellett volna kivágni az első kukába, ahogy vannak, a forgatókönyvírókkal együtt. Az egy másik, hogy valamire való akciójelenetet vagy csak egy iciri piciri ütősen megkoreografált bunyót sem kapunk. Az megint más kérdés, hogy főhősünk egy impotens, két lábon járó szerencsétlenség, nyakmerevítős ruhában, nulla harci skillel felruházva. És akkor még ott van az abszolút mélypont Macskanő is. Nos. Ezen "aprócska hibák" egyes egyedül talán még elnézhetőek lennének, de mindez így együtt!? I don't think so, Coach (SP).
Színészi alakítások. Tragédia Keaton és Pfeiffer részéről, fantasztikus DeVito és Walken oldaláról nézve. Most őszintén. Hogy kaphatta meg ezt a szerepet Michael Keaton? A kis betűrt pulcsijával, a sorozatos harcközbeni megaláztatásaival és a Batmobilban elkövetett műszerfal csapkodásával (múkogggy!) méltán érdemli ki a legszarabb Batman címet (Clooney-t még nem láttam, de ennél csak jobb lehet). Michelle Pfeiffer borzalmasan affektálva ripacskodja végig a filmet, ráadásul abszolút nem vonzó másodperc töredéknyi időre sem, inkább ocsmányul sminkelt, rusnya banya benyomását kelti (bezzeg a Farkas-ban, két év múlva milyen gyönyörű). És a beszólásai...na mindegy, inkább haggyjuk. DeVito viszont nagyon elkapja a fonalat és szerintem sokkalta emlékezetesebbet nyújt Pingvinként, mint Nicholson Jokerként. És végül a legnagyobb király, a megtestesült kúlság: Chris Walken. Nagyon bírom a fazont, itt is simán hozza amit elvárunk tőle.
A Batman visszatér merénylet az emberiség ellen. És most persze jöhetnek a (szvsz) gyenge lábakon álló ellenérvek, mint például: a színészek rendezői utasításra játszanak rosszul, a film nem veszi magát komolyan, igenis jó hangulata van stb. Véleményem szerint egy Batman film ne legyen önmaga paródiája, ne kelljen kétpercenként megszakadnom a röhögéstől hősünk újabb szánalmas bénázásai láttán és legyenek már normálisan megírva azok a vacak dialógusok. A hangulatot ezek az elemek vágják tönkre. Pedig Burton azért néha megcsillant valamit (kacsak kocsi, pingvin hadsereg, Walken rulez). De ez nagyon kevés. Az összpontszám az alábbiakból tevődik össze: fél pont a tényleg vicces, ötletes dolgokért, fél pont DeVito-ért és fél Walken-ért. Az annyi mint 10/1.5. Ennél jobb kedvcsináló nem is kell a Sötét lovagnak, Nolan filmje úgy kell, mint egy falat kenyér, egy ilyen szar után.
